Trulli

- Mi ez? Hagymás bab?
- Nem, ...

XVII. roVERseny
2018. szeptember 7-9.

Kedves Versenyzők!

Tihanyi kilátással, sok futással, Balatoni fürdéssel, chilis babbal, és az új kupa elnyerésével lezajlott a XVII. roVERseny. 7 csapat mérettetett meg egymással. Lássuk is a tagokat:


Csapatok

Trinity
Ali Ádám
Ali Janka
Kun Márton
Borsó Bence

Különben Tihanyba jövünk
Gerstmár Anna
Gróf Gabriella
Zékány Dániel
Ferencz András

Lépajetek
Gál Norbert
Brunner Máté
Mellen Kriszti
Kis-Simon Virág

Pisztácia
Kun Rebeka
Németh Kristóf
Kun Kármen
Ágh Anna

Botte di Natale
Nagy Levente
Zelei Ágoston
Pellet Kristóf
Tomori Petra

A Tschapat
Paulik Áron
Szigeti Bence
Mihálykó Anna
Dancs Orsolya

Nincs kettő négy nélkül
Veréb Dániel
Horváth-Szabó Dóra
Amberboy Levente
Benyhe Anna

A verseny nagyon szoros volt, de végül megszületett a dobogósok sorrendje:

I. helyezett: Botte di Natale
II. helyezett: Lépajetek
III. helyezett: Nincs kettő négy nélkül

Gratulálunk a győztes csapatnak! Lássuk is a beszámolójukat:

A Botte di Natale csapatának háromnegyed része egy hosszú utazás után épen és egészségesen megérkezett a Balaton egyik legmesésebb vidékére: Tihanyba. Érkezésünkkor már sötét volt, így a szállásunkból nem sokat láttunk, viszont a kellemes időjárásnak és eltökéltségünknek köszönhetően lementünk a Balatonra fürödni egyet, hogy másnap frissen és üdén vághassunk bele a versenyek versenyébe.

A verseny reggelén gyönyörű szép látvány fogadott bennünket, hiszen a Balaton és a napsugarak átszűrődésén túl megláttuk a negyedik csapattagunkat is. Ez volt az a pillanat, amikor tudtuk: itt nagy dolgok vannak készülőben. Gyors készülődés és reggeli után 8:30-kor heves sürgésben elkezdtük megfejteni a térképet. Olló, színes filcek, vonalzók és mélyről jövő gondolatok segítségével sikeresen megfejtve a 17. roVERseny térképét, készen álltunk arra, hogy elinduljunk a nullpont felé. A 9:00-ás tömegrajt után rögtön célba vettük a Tihanyi apátságot, hogy kihúzhassuk első állomásunkat. A sok futástól kicsit kifáradtunk bár az elején, de amikor láttuk, hogy mi értünk oda legelőször, egyből felpörögtünk, és sürgettük a húzást. Ágoston szerencsekezének köszönhetően a legtávolabbi állomást húztuk ki. Tökéletes – mondtuk –, hiszen így lehetőségünk lesz körbemenni az állomásokon, illetve korán megszerezni a pecsétet is. Biciklire pattantunk, bekötöttük a cipőnket, és elkezdtünk vágtatni. Sikeresen fölértünk a kilátóba, pecséttel a csapatlapon, ahol egy gyors szusszanás után teljesítettük is az első próbát. Utunkat gondosan megtervezve indultunk tovább. Nem akartunk kihagyni se állomást, se bónuszt, se semmit. Megbeszéltük, hogy elnyerjük és hazavisszük idén a megújult roVERseny kupát. Repültünk, szeltük az állomásokat, jöhetett bármilyen kihívás, álltunk elébe: idézetek, reklámfilm-készítés, családfa-összerakás, szagláspróba, zenefelismerés, csúzlizás, erőpróba. Vízhiánnyal és fáradtsággal küzdve hajtottunk, amikor láttuk: az óra ketyeg, sietnünk kell! Már majdnem odaértünk az utolsóelőtti állomáshoz, amikor egy másik csapat beelőzött bennünket. Bosszúsak voltunk, hiszen abban a csapatban voltak a legnagyobb riválisaink: őrstárs, őrsvezető. Annyira sokáig időztek ott, hogy lassan kezdtük feladni a reményt. Frici nevetését meghallva azonban újult erővel vágtunk neki a végső próbák egyikének. Ekkor még nem tudtuk, hogy mi fog ránk várni azon az állomáson.

Frici állomásán ugyanis a feladat nem volt más, mint 16 virsli és 6 sör elfogyasztása bizonyos bontásban, minél rövidebb idő alatt. Éhesek és szomjasok voltunk, gondoltuk, simán menni fog. Azzal viszont nem voltunk tisztában, hogy az elfogyasztásokra váró sörök a legolcsóbb alkoholmentes sörszerű készítmények voltak. Kristóf és Petra arra a szörnyű feladatra kényszerültek, hogy időre igyák a meg borzasztóan ihatatlan Adelskronen alkoholmentes sörét. „Húzóra!”, kiáltottuk a virslikkel végezvén. Frici látván, hogy problémás kortyolni és bent tartani a gyomorban a sört, azt javasolta, 300 méteren kívül adjuk vissza a természetnek, amit kaptunk tőle. Nem jött össze a 300 méter. Teljesítve a legnehezebb küldetést, úgy éreztük, nem tart vissza minket semmi. Nagyon nagy hajrában a végén, az utolsó állomást is megtaláltuk, sőt még az utolsó bónuszért is elmentünk, de sajnos arra már nem maradt energia, hogy kicsit jobban kutakodjunk. A nullpontról elindulva cikáztunk, hiszen a végjáték következett! Bicikliről le, biciklire fel, váltók, futóverseny, és egy gyönyörű összjátékkal beértünk a célba 17:49:40-kor. Ez azt jelentette, hogy több mint 10 perccel a vége előtt értünk be, így kapunk majd bónusz 3 pontot. A nagy kifulladás után körbenéztünk, és láttuk, hogy egy csapat már bent van. Mint kiderült, ők több mint egy órája várták már a beérkezőket. „Nem baj, a második vagy harmadik hely is szép!” Gondoltuk magunkban, és örömittasan indultunk el elfogyasztani egy győzelmi shert.

Amikor visszaértünk a szállásra, egy jó nagy adag chilis bab fogadott minket. De ki képes az ételre figyelni, amikor eredményhirdetés vár ránk? Sebi és Dudus jó főszervezőkhöz méltóan húzták, csak húzták a helyezettek kihirdetését. Araszokkal, de azért haladtunk a dobogó felé. És végül eljött az idő. Kiderült, hogy az első és a második hely között egyetlen pont különbség volt. Az izgalmak fokozódtak, a Botte di Natale csapata pedig egymás vállát fogva izgult az eredményért. És igen! Megvan! Megvan az első hely! Egyetlen ponttal több lett, mint a második csapatnak. Ha 20 másodperccel később érünk a célba, akkor most nem lenne a birtokunkban a roVERseny kupa!

Fantasztikus élményekkel gazdagodtunk mindannyian a csapatban. Szeretnénk ez úton is megköszönni Tirczka Sebestyénnek, Kovács Adorjánnak, minden állomásvezetőnek és csapatnak ezt a kiváló hétvégét. Most értettük meg igazán, hogy ennek a versenynek célja országunk mesés helyeinek feltárása is. Hatalmas élmény volt megismerni ezt a gyönyörű félszigetet!

Kora ősszel kicsi autó szelte át a dombokat,
Lassan ment, de biztosan a cél felé haladt.
Hová ment e furcsa népség,
Kiknek fontos a cserKÉSZség?
Egyenesen Tihanyba,
Hol a roVERsenyt vették célba.
Három óra út után,
A félszigetre léptünk,
Kiraktuk függőágyaink,
Hisz ez lett majd a fészkünk.
Aztán mentünk le a partra,
Végre itt van már a víz.
Hideg van? Kit érdekel,
Ha egyszer annyira hív.

Másnap a hegyoldalban
Napsugárra keltünk.
Oly látvány terült elénk,
Hogy káprázott a szemünk.
Pólóosztás, készülődés,
Kezdődik is már a nap.
Reggelizés, térképfejtés,
Vágódik a papírlap
Biciklire pattanással
Hegyre fel és völgybe le
Elértük a nullpontot is,
Ez volt az apátság hegye.
Hogy mit húzott ki e csapat?
Csak nem a legtávolabbikat?
Mehettünk is egyből messze
De nem bántuk meg sohase.
Egész napos futkorászás
Egész Tihany körbejárás
Szebbnél szebb helyek nyomában
Akadtunk rá ezer csudára,
S végül a roVERseny kupára.


Ha készítettél képet, kérlek töltsd fel ebbe az albumba!



Az idei térkép:

Ha szeretnél kicsit jobban megismerkedni a roVERseny világával, kalandozz nyugodtan a korábbi honlapok között, vagy tekints meg néhány képet a tavalyi roVERsenyről!

Szervezők:

Halmay Gábor „Bunyó karácsonyig”
Steiger Ancsa „Szuperhekusok”
Steiger Kristóf „Én a vizilovakkal vagyok”
Vörös Richárd „Bűnvadászok”
Farkas Bence „Kincs, ami nincs”
Pavolek Réka, Gulyas-Olszewski Megi „Pisztárcia nem is volt”
Farkas Dóri „Nyomás utána!”
Sztrakay Ferenc Balázs, Margit, Zsófia „Dühbe jönni”
Reppert Balázs „Ördög jobb és bal keze”
Bőnisch Adrienn „Don Camillo”
Tirczka Noémi Cukrász
Kovács Adorján, Tirczka Sebestyén Főszervezők

Támogatónk:

Trulli


Találkozunk jövőre, 2019.szeptember 6-8-án...


roVERseny főoldal | Játékszabály | Adatbánya | roVERsenyről

Korábbi roVERsenyek:
Első | Második | Harmadik | Negyedik | Ötödik | Hatodik | Hetedik | Nyolcadik | Kilencedik | Tizedik | Tizenegyedik | Tizenkettedik | Tizenharmadik | Tizennegyedik | Tizenötödik | Tizenhatodik | Tizenhetedik



Trulli