huszadik

2021. szeptember 3-5.

Gerecse, Csolnok

Ne aggódj! Ha a kocsin lévő kampó a drótnak ütődik pontosan 88 mérföldes sebességgel, épp amikor a villám belecsap a toronyba, akkor minden rendben lesz.

— Emmett Lathrop "Doc" Brown, Ph.D.

tizenkilencedik

2020. szeptember 4-6.

Budai-hegység, Nagykovácsi

Nem hiszek a civilizációs csecsebecsékben. Különben is minden megvan, ami szükséges, és ha mégsem, hát mindenhol akadnak jóbarátok!

— Nick Grabovsky

tizennyolcadik

2019. szeptember 6-8.

Mátra, Parádsasvár

- Maga már tudja mit fogok felelni?
- Pocsék jós lennék, ha nem tudnám.
- De ha már tudja a válaszomat, akkor mégse én döntök.
- Nem azért jöttél ide, hogy meghozd a döntést. Azt már meghoztad. Azért vagy itt, hogy megértsd a döntésed okát.

— Orákulum

tizenhetedik

2018. szeptember 7-9.

Tihanyi-félsziget, Tihany

– Hogy is van az a mondás? Aki barátot talál, kincset talál...
– Igen igaz, vagy mégsem...!?

— Kincs ami nincs

tizenhatodik

2017. szeptember

Pilis, Dobogókő

- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.

— Antoine De Saint-Exupéry

tizenötödik

2016. szeptember

Sokorói-dombság, Pannonhalma

Ó kapitány kapitányom!

— Todd Anderson

tizennegyedik

2015. szeptember

Pilis, Klotildliget

Hullik a csillag a csillag után
Rágom a húsom a krumpli után
Úgy nevet, úgy szeret édi babám
Máma, holnap, és holnapután.

— Ghymes - Csillagreggae

tizenharmadik

2014. szeptember

Vértes, Csákvár

A Birodalmi katonák
Fehér páncélban rajzanak,
De könnyűszerrel vágja át
A rohamosztagon magát
Luke, a Jedi lovag.

— László Noémi: Csillagok háborúja mondókák (részlet)

tizenkettedik

2013. szeptember

Észak-Somony, Siófok

Igyál, betyár, múlik a nyár,
Úgysem soká betyárkodsz már!
Lehullik a nyárfalevél,
Hová lesz a betyárlegény?

Szőlősgyörki Rosseb csárda,
Miér' van úgy körülállva?
Azér' van úgy körülállva,
Betyár iszik a csárdába'.

— Betyárdal

tizenegyedik

2012. szeptember

Budai-hegység, Budaörs

Szundít a labda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveggolyót,
megkapod, óriás leszel,
csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.

— József Attila: Altató (részlet)

tizedik

2011. szeptember

Velencei-hegység, Nadap

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.

S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

— Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról

kilencedik

2010. szeptember

Pilis, Fekete-hegy

A táj illata nem változott. Ugyanúgy állt össze a föld az út menti gazok meg a közeli békanyálas vizek, s talán a kék ég szagából, mint évtizedekkel vagy talán évszázadokkal ezelőtt. Olyanformán dobogott a keréknyomok szabdalta út mellett a keményre taposott földű gyalogösvény is. Néhány fára is ráismert, gyerekkorában szedrészni is járt erre, mintha bizony a tíz kilométerrel távolabbi szederfák jobb gyümölcsöt termettek volna, mint a pusztához közel levők. Ringatta az út, mint a bölcső.

— Lázár Ervin: Rozmaring (részlet)

nyolcadik

2009. szeptember

Bakony, Csesznek

Erdei ösvényen ballagok. Bársonyos-kék
estébe visz-visz nagysörényű lovacska.

Fontoskodó célok, hová tűntek?
A ballagás a fontos, a menetelés,
a foganó vándordal,
az avaron dobogó léptek el-nem-akadása.

Zümmögő csillagok röpdösnek
ágról ágra,
megülik harmatos kalapomat.
Tudom: itthon vagyok a földön,
anyám, dédanyám termékeny csókja suhog a lombverésben.
Orromban szeretőm hajának illata csikland.

Hejhaj,
énekeljünk!

— Dsida Jenő: Erdei ösvényen

hetedik

2008. szeptember

Cserhát, Kiskérpuszta

Felhő árnyéka vonul
végig a napsütötte domboldalon,
minden más árnyékot közömbösít:
az aratók föltekintenek,
a búza ringásba kezd,
a forrás elámul,
a nyúl fölriad,
az ág moccan,
a sas megáll.
Mindenki s minden viszonyul
valamiképpen a változáshoz.

Aztán folytatódik minden
ott, ahol abbamaradt.

— Kányádi Sándor: Pillanatkép

hatodik

2007. szeptember

Tihanyi-félsziget

Engem az erdő véd s szeret,
utaimon erdők kisértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.

Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörüen
zúg bükkös erdőnk orgonája.

S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is az erdő fája voltam.

— Áprily Lajos: Szeret az erdő

ötödik

2006. szeptember

Vértes, Mátyás-kút

Tünnek a díszek körülünk! hideg
szél emelinti fent a dombos erdők
aranyos ingét: fölszáll és libeg
a lomb a légben – repülnek a felhők,
repülnek a gyors madarak, betör
a szél közénk is, fodrozza borunkat,
leng az emelt bor, csintalan’ kidől,
hűs cseppel hintve bódult homlokunkat.

Férges nap, őszi, gyümölcstelen ág
s alattuk, lengve az ősztől, a bortól,
fölgyürt gallérral öten cimborák,
poharainkkal csengőn olykor-olykor
összeütődve, mint az őszi gally
s mormolva hozzá, mint az őszi lombok!
dal volna az, dünnyögő őszi dal –
szakítják hosszú, eltünődő kortyok.

— Illyés Gyula: Őszi részegség (részlet)

negyedik

2005. szeptember

Tahitótfalu, Vörös-kő

Az út tovább kanyargott, néha meghorpadt, de azért szüntelenül emelkedett. Nick csak ment előre. Egy darabig párhuzamosan haladt a letarolt domb gerincével, s végül elérte a tetőt. Hátradőlt egy fatönknek, és kibújt a hevederekből. Előtte, ameddig csak ellátott a szem, a fenyvesek síkja. Baloldalt dombvonulat zárta le a kiégett tájat. Szemközt fekete fenyők szigetei emelkedtek ki a síkságból. Messze, bal kéz felől, a folyó szalagja látszott. Nick elkísérte a szemével, és elkapta a napfény csillogását a vízen.

— Ernest Hemingway: A nagy kétszívű folyón – Első rész (részlet)

harmadik

2004. szeptember

Budai-hegység

Erdőt járunk, árkot lépünk,
bükkfa-lábunk, venyige-térdünk,
szél se tudja, merre térünk,
jegenye-sudaras utakon élünk.

Zsong a kis szél, zúg a nagy szél,
bokrot bolygat, bele ne vesszél.
Néha nyár jön, néha nagy tél,
ha üres a szatyor, eleget ettél.

— Weöres Sándor: Erdőt járunk

második

2003. szeptember

Medvesalja

Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok,
Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradság mulatások.

— Balassi Bálint: Egy katonaének (részlet)

első

2002. szeptember

Mátra

Okos, aki érti az embereket;
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyőz;
ki önmagát legyőzi: erős.

— Lao-ce: Tao Te King